Mire vágynak a férfiak?

Ez az írás, még kapcsolódik a Férfiak a díványomon című könyvhöz, melyet egy amerikai szexuálterapeuta-nő írt. Nőként sokszor éreztem én is azt, hogy bárcsak bele láthatnék a férfiak fejébe, hogy valójában mire is vágynak, mire is gondolnak főleg velük nőkkel kapcsolatosan?

Ma reggel a nők lapja cafén bele botlottam egy írásba ezzel kapcsolatosan: "Egy kutatás megmutatta, hogy mi jár a pasik fejében? Íme, az 5 legfontosabb dolog: 1. A csajok melyik testrészt bírják legjobban a pasikon?

Ha megadta a számát, mennyi ideig kell várnom, amíg felhívhatom?

Mi a legjobb módja annak, hogy lenyűgözzek egy csajt az első randin?
Honnan tudhatom biztosra, hogy valóban tetszem neki vagy egyszerűen csak kedves velem?

Miért nem tudom tutira kielégíteni a csajomat szex közben?"

Ez számomra egy újabb megerősítést adott arra, hogy ugyanolyan esendőek mint mi nők, hogy hasonló félelmeik vannak és igazából, nem sok különbség van az érzéseink között. Nem igaz, hogy minden férfi csak szexet akar és hogy képtelenek érezni. Amibe különböznek tőlünk nőktől, hogy némely férfi kommunikálni nem tud az érzéseiről vagy nagyon nehezen. Az említett könyvben is szerepel, hogy igazából, amikor szexuális problémáik akadnak és elkezdenek róla beszélni, akkor valójában a szex mögött szinte mindig a szeretet és a szeretet éhség bújik meg. Ők ugyanúgy félnek a sebezhetőségtől, csak mivel generációk óta beléjük van kódolva, hogy a férfinek erősnek kell lennie, nem szabad sírnia, nem mutathatja ki az érzéseit, stb. ezért valóban nehézséget is jelent számukra. És hogy ez változzon azt gyerekkorban kell elkezdni és ezért az anyák a "felelősek". 

A fiú úgy fog viselkedni a nőkkel, ahogy azt otthon látta apától. Vagy úgy fog viszonyulni hozzájuk, ahogy az anya viselkedett vele. Ha az anyja megtagadta tőle a figyelmét a szeretetét, akkor az a fiú nem fogja tisztelni a nőt. Abból válik olyan férfi, aki megalázza vagy kihasználja a nőket, ezzel "tudat alatt bosszút állva az anyján". 

Szintén idézet a könyvből a férfiakról, akik szexuálterápiára jártak: "Pácienseim történeteiben kezdtem észrevenni egy közös témát. A sebezhetőséget. Mintha minden férfi a szeretetigény és a szeretettől való félelem között ingadozott volna. Azzal reagáltak, hogy bizarr kapcsolatokba és szexuális viszonyokba bonyolódtak, azután egy furcsa dobással a szerelem pótlékaivá - örömkereséssé, egojutalmazássá vagy fantasztikus idilli szerelemmé -torzították ezeket, hogy igényük kielégüljön,

de megmaradjon a biztonság. Ezek a férfiak menekültek az igazi szerelem elől. Mindenki szereti a szerelem érzését, azt a kellemes, euforikus állapotot, de a szerelem nem egyszerűen egy érzés. És nem is könnyű. Az örömmel nehéz érzelmek is jönnek, mint a harag, az unalom, a sértettség. És jön a félelem lavinája: félünk az elutasítástól, a csalódástól, attól, hogy elveszítjük magunkat, hogy elhagynak, vagy hogy kiderül nem vagyunk szerethetők. Ezek a félelmek lehetnek irracionálisak, de valósak is."

Azonban ha képes vagyok szembe nézni a kapcsolatomban a félelmemmel és kimondom a páromnak, hogy igen félek attól, hogy elhagysz, félek attól, hogy más nő után vágysz és megcsalsz. Ha kimondom, hogy szeretlek, szükségem van rád és látom, hogy nem vagy tökéletes, én sem vagyok az, de én így szeretlek és ugyanezt megteszi a férfi is, akkor a félelem lassan fel tud oldódni.

Ha a férfi is ki meri mondani, hogy benne is vannak félelmek és neki is szüksége van a nőre és ezáltal közel engedni magához, akkor egy kapcsolatot, bármilyen mélyen is voltak és távolodtak el egymástól, férfi és nő újra egymásra találhat. Talán a férfiaknak az a legnehezebb, hogy beismerjék a "gyengeségüket, mert akkor azt gondolják, hogy valóban gyengék." Első hallásra azt gondolná az ember, ehhez nagyon nagy bátorságra van szükség, feltárni a sebezhetőségünket és a félelmeinket egymás felé. Azonban megéri. Csodák történhetnek egy kapcsolatban és lehet, hogy egy válást akadályoz meg. Ha mi nők elég bátrak vagyunk és elkezdjük, akkor a férfi is meg fogja tudni tenni. Támogassuk őket ebben, ahelyett, hogy bosszankodnánk, és bírálnánk őket. És ha mégsem úgy sül el, akkor tovább kell lépni, mert ahogy már többször is leírtam, senkit sem tudunk megmenteni. Ha a társunk nem áll készen arra, hogy fejlődjön, hogy kommunikáljon, hogy megnyíljon és még csak hajlandóságot sem mutat a változásra és ezt nem tudjuk elfogadni, akkor a döntés a mi kezünkben van. Benne maradni egy ilyen kapcsolatban, ahol nem vagyok boldog, vagy tovább lépjek?

Még egy hatalmas felismerést hozott számomra a könyv a duci nőkkel kapcsolatosan, vagy a nőkkel, akik elkezdenek hízni a kapcsolatukban. Az én súlyom általában a kapcsolataimban elkezdett gyarapodni és ez nem mindig védekező vagy bánat háj volt. Az utolsó kapcsolatomban például azért, mert a Kedvesem nagyon jól főzött és ő ezzel mutatta ki egyrészt a szeretetét, hogy nagyon finomakat főzött nekem. Viszont a mozgáshoz képest, amit végeztem az élet mennyisége jóval több volt és így keletkezett a súlytöbblet. Amit aztán a párom elkezdett kifogásolni, én pedig szó szerint sértésnek vettem, mondván, hogy a kapcsolatunk elején azt mondta, hogy ő imádja a duci nőket és neki minden barátnője ilyen volt. 

Nos hölgyek ez az egyik ok, ami miatt a férfi elkezd "piszkálni", ha elkezdünk hízni mellettük: "Ezek a férfiak (akiknek elkezdett hízni a párja) úgy érezték, nem kívánják többé feleségüket vagy barátnőjüket, akik "elhagyták magukat", általában azért mondták azt, hogy nem kívánják ezeket a nőket, mert attól féltek, hogy ez valójában azt jelenti, hogy a nők vesztették el irántuk való szexuális érdeklődésüket. Vagyis a férfiak indulata nem egyszerűen azon alapult, hogy milyen a nők megjelenése vagy, hogy nem igyekeztek megfelelni csinosság, vonzóság társadalmi kliséjének. A súlygyarapodás a direkt elutasítás metaforája volt, a férfi nemkívánatosságának megtestesült üzenete, azt jelentette, hogy miatta nem érdemes formában maradni, sőt hogy a nőt talán már egyáltalán nem is érdekli a férfi. Kultúránkkal szembemegy talán, de tapasztalatom szerint a férfiak vágya nincs teljesen összefüggésben egy nő testmétereivel. A férfi számára ami igazán szép egy nőben, ha a nő szexuálisan létező személynek tekinti magát, élvezi saját szexualitását és hajlandó ezt kifejezni. "

Tehát hölgyeim, valóban itt az ideje, hogy elengedjük ezt a súlymarhaságot! Ez vonatkozik azokra is, akik pedig túl vékonynak találják magukat. És elkezdjük, megtalálni a saját szexiségünket és szexuális kisugárzásunkat kiterjeszteni, függetlenül attól, hogy van-e párkapcsolata vagy sem? Élvezni azt, hogy van fizikai testünk és megtanulni vele játszani és csábítani.   

    

  

Férfi - Női játszmák az életben a szerelemben az ágyban

Egy szexuálterapeuta nő könyve akadt minap a kezembe, ami újfent megihletett. A címe: Férfiak a díványomon. Eszembe juttatta, hogy régi vágyam valamilyen módon jobban megszólítani a férfiakat arra, hogy megnyíljanak és többen járjanak, akár hozzám is. Illetve, hogy szeretnék egy férfi kört létrehozni, hisz én magam is jó ideje foglalkozom terapeutaként a szexualitás témájával. 

Egy-két olyan férfival én is összeakadtam és bele is szerettem, aki ezen a téren igen csak betegesnek lett volna mondható. Körülbelül öt évvel ezelőtt találkoztam egy férfival, aki elmondása szerint csak azért nem járt prostituáltakhoz, mert betegesen félt, hogy összeszed tőlük valamilyen betegséget, még gumival is. Ezt a férfit az ajzotta fel leginkább, ha szex közben azt kiabálhatta, hogy: "- Megbaszlak te kurva! "  

A könyv szerzője név nélkül ír le igaz történeteket, férfiakról és nőkről egyaránt. Feltárva közben a saját történetét is. Célja, hogy elvigye az olvasót arra az útra, melyet maga az író is bejárt tanulással. Feltárva azt, hogy valójában mit is akarnak a férfiak? Több estet és történetet elmesél, melyekben a közös az, hogy ezek a férfiak nem perverzek, nem deviánsak, hanem hétköznapi emberek, akikkel a szexről beszélget, de igazából mindegyik a szerelemre vágyik.

Ha bele gondolok, hogy nőként hányszor ócsároltuk a férfiakat és neveztük őket hűtlen gazembernek, meg kéjenceknek. Nekem a kurvapecér tetszik a legjobban és még számos más aljas állatias lénynek. Azonban nem tekintettünk ezeknek a különféle viselkedési mintáknak a háta mögé, vagy kiinduló pontjára. Például, én ennek a férfinak, aki prostituáltakkal szerette volna kiélni, minden perverz vágyát, találkoztam volna az anyjával, az talán sok mindent elmondott volna arról, hogy miért is jutott ide a fia. Úgy érzem, hogy sok férfi merevedési zavara, vagy az, hogy nem tudja megfelelően kezelni az "ágyban felmerül problémákat", kiinduló pontja a gyerekkor. Talán édesanya rápirított, hogy ne játsszon a kukijával, mert le fog esni, vagy éppen rajta kapták maszturbáláson és ez szégyen érzetet keltet benne és sorolhatnám. 

Valójában az a legfőbb oka annak, hogy egy pár szexuális étvágya és az aktusok száma csökken, hogy lélekben elkezdenek eltávolodni egymástól. Csak nézzük meg, hány olyan pár van, aki őszintén képes beszélgetni egymással és időt szán a párjára és valódi odafigyeléssel fordul felé? Természetesen, ahogy az én utolsó kapcsolatomban is történt. Lehet mentegetőzni azzal, hogy azért nem beszélgetek a másikkal, mert fáradt vagyok, lehangolt, meg már ismerlek, már mindent tudok rólad, miről beszélgessünk?

Jön a monotonitás, az egyhangúság, ami aztán végkép megöli a kapcsolatot, a szerelmet, a szexet. Ha idáig eljutottunk, akkor ennél még az is jobb, ha a társam elé állok és a szemébe mondom az igazságot. Amit akkor még én is féltem megtenni. Ezt itt a vég, ha nem hozunk közösen egy döntést és változtatunk, akkor lehúzhatjuk a rolót. Én kapcsolat párti vagyok, hiszem, hogy ha mindkét fél hajlandó a változásra, akkor minden kapcsolatot a legmélyebb szintről is fel lehet hozni. És mi minden lehetséges a szex terén? Kreativitásra fel és fantáziát bekapcsolni! 

Hmm, én mennyire szerettem volna, ha valaki lebilincsel? :-) Bele mehetünk a lassú, finom, kínzós részbe. Aki olvasta Coelhotol a Tizenegy percet és abban is azt a részt, ahol Maria egy olyan játékba megy bele, ami a parancsolni és engedelmeskedni játék. A szolga/nő és az uralkodó/nő. Már hallom, hogy egyesek ezen felhördülnek :-) főleg egy családanya vagy apa nem tesz ilyet, mert az illem úgy kívánja? Ilyenkor jön az a kérdés, hogy nőként ha már anyák vagyunk, miért engedjük, hogy a többi archetípus eltűnjön? Egy anya nem lehet Szex Istennő? Ez csak egy hitrendszer, el lehet engedni. 

Jöhetnek a szerepjátékok, vagy bármi a lényeg az, hogy mindketten élvezzük. Ne legyenek sémák, ne engedjük, hogy rutinná váljon a szeretkezés. Soha ne szeretkezzünk kötelességből, vagy félelemből, mert azt gondoljuk, hogy a párunk elhagy, vagy megcsal, ha nem kapja meg azt és annyit amennyire vágyik. Merjünk nyíltan beszélni arról, hogy ki mire vágyik? Néha jó megérezni a nyers férfi erőt és tényleg arra vágyom, hogy dugjon meg, úgy igazán döngetősen.  

És igen itt van a tantra is. Hosszan és lassan

élvezni az együttlétet. Aminek a célja nem az orgazmus (a szeretkezést alapból azzal megöljük, ha az orgazmust célként tűzzük ki). Nem az, hogy hányszor élveztem el, hanem a mély alá és elmerülés egymásban. Én imádtam csak nézni a Kedvesem, hosszan mélyen elveszni a tekintetében. Érezni a bőre illatát és élvezni az ízét. Végig simítani az ajkammal minden egyes porcikáját és finoman lágyan ringatózni vele és érezni ahogy bennem van. Ahogy eggyé válunk és eggyé leszünk, valódi egységben. Azonban a legcsodálatosabb az, amikor feltárja nekem őszintén a lelkét a férfi és megnyílik. Amikor érzem, hogy nem fél attól, hogy megmutassa a sebezhetőségét és nem akar másnak látszani, mint ami. 

Láttam férfiakat sírni, akik erősek voltak és számomra ez annyira gyönyörű és megható. És hogy valójában mi is az igaz szerelem? Egy barátnőmmel beszélgettünk arról, hogy ő egy olyan társkeresőt hozna létre, ahol az emberek azonnal feltárnák a hibájukat. Hisz az internetes társkeresőkön mindenki fényezni igyekszik magát. Azonban egy idő után úgyis kiderül, hogy mi van az állarcok mögött, hiába takargatjuk. A valódi szerelem, amikor úgy fogadjuk el a másikat, ahogy van és megengedjük neki, hogy az legyen, aki lenni akar. Nem akarjuk megváltoztatni, saját képünkre formálni, sem az exekére. 

Amikor ő is meg tud nyílni őszintén nekem és én is neki. A szerelmünk pedig elkezd kivirágozni és ezt a virágot együtt gondozzuk, tápláljuk, mindenféle erőlködés nélkül. Együtt áramlunk egymással és a szerelem hullámaival. Lehet, hogy nem lesz minden nap annyira intenzív, azonban tudjuk, hogy ez rendben van. Nem függünk egymástól, hanem valódi egységben vagyunk önmagunkkal és így még teljesebb egységgé olvadva egymással.

Remélem, hogy a jövőben még több férfi jön hozzám szexuál vagy egyéb terápiára.   

   

    

A békés harcosok nem a földről származnak!

A napokban került a kezembe a békés harcos folytatása könyvben. A film nálunk nagy sikerré vált és szinte "kötelező" spirituális művé. Amikor kiválasztottam, azt kértem, hogy az a könyv kerüljön a kezembe, ami most tud nekem valami újat mondani, adni, ahhoz, hogy a mostani élethelyzetemben még több változást hívjak be.

 

Ahogy már többször írtam az igazán nagy tudatos változást az acces hozta számomra. Itt hallottam először, hogy vannak páran itt a földön, akik már úgy jöttek ide és élnek itt, hogy alapvetően vannak különleges képességeik. És itt hallottam először, hogy ők olyanok mint az X man-ek a filmből. Azonban, mivel ezeket a képességeket nekik is volt, hogy rejtegetniük kellett, mert az emberek nem fogadták el őket, furán néztek rájuk, ezért mi is jól elrejtettük őket. Ahogy ezt felismertem, hogy én is ilyen vagyok, abban a pillanatban megértettem az egész eddigi életem, minden eseményét. 

   

Végre elkezdtem rá és felébredni arra, hogy ki is vagyok valójában. Nem vagyok sem több sem kevesebb és jobb vagy rosszabb, mint a többiek csak más. És ezzel sokan vannak így, főleg azok, akik úgy érzik, hogy senki sem érti meg őket, hogy nem értik, mit keresnek itt ezen a földön és abban a családban, amiben születtek. Nos ezért, mert nem innen származunk. És erre további megnyugtató információt Dan Millman könyvéből kaptam, aki hamarosan Budapestre érkezik, a békés harcos a szent utazásából. 

"Láttam az ősi univerzum képét, ahol az űr kanyarulataiban angyali lelkek játszottak a szabadság és a boldogság birodalmában. Ez az emlék, benne a psziché legősibb feljegyzéseivel, lett az archetípusa a helynek, amelyet mennynek nevezünk. Az ott élő lelkek egy áradata lejött a földre, mert kíváncsiak voltak a földi birodalomra - az állati alakokra, a teremtő szexuális energiára - arra, hogy milyen lehet testben élni. Ezeknek a teremtményeknek több generációja érkezett a földre, belőlük lettek a királyok, királynők, fáraók, uralkodók. Az utolsó generációban különleges lelkek jöttek, olyanok, akik tudták, hogy nem térhetnek vissza. Ők a békés harcosok, akik tudták, hogy küldetésük, hogy halandó testben éljenek egy örökkévalóságon át. Önkéntes küldetést vállaltak. Azért jöttek, hogy emlékeztessék a többieket, kik is ők valójában. Voltak köztük, ácsok, orvosok, tornászok, zenészek és naplopók, bűnözők és szentek. A legtöbben mára elfeledték a küldetésüket, de a parázs továbbra is ég a szívükben, és él bennük az emlék: az emberiséget szolgálják, az a dolguk, hogy felébresszenek másokat is. Ezek a lelkek nem jobbak a többinél, hacsak a szeretet azzá nem teszi őket. Olykor vágyunk arra, hogy haza menjünk, de nem tudjuk, hogy pontosan hová. Tehát nem azért vagyunk itt, hogy beilleszkedjünk, mint ahogy azt talán szeretnénk. Azért jöttünk, hogy tanítsunk, irányítsunk, gyógyítsunk, hogy mások maradjunk, ha másként nem, hát a példánkkal. " 

Nagyon sok energiám ment el arra, amíg ez az információ el nem jutott hozzám, hogy próbáltam beilleszkedni sok helyre, de nem ment. Most, hogy már tudom ki vagyok, nem szeretnék, ami nem jelenti azt, hogy a társadalom szerint úgymond antiszociális lennék, egyszerűen csak elfogadom, hogy ha a "normálisnak" nevezett emberi élet és emberek, nem tudnak vagy akarnak elfogadni, szeretni. Mint, ahogy küzdöttem a párom családjával, akik közül igen csak kilógtam és végül a párom, aki viszont úgy döntött, hogy ő nem vállalja fel, hogy más, inkább beilleszkedik. Ugyanis mindig van választási lehetőség. Meg lehet tanulni beolvadni, megalkudni. Csak számomra ez nem élet! 

Ettől a megértéstől és tudatosságtól a szívemben lévő össze seb, amit eddig kaptam a másságomért begyógyult. Jobban tudok így azok felé fordulni, akik valóban szenvednek és támogatásra van szükségük.

 Most értettem meg és érzem át, hogy mi is a valódi megnyílás mások felé. Amikor már nem védekezem és félek attól, hogy megbántanak  vagy fájdalmat okoznak.  Régóta érzem a médiumi képességem és használom, de azt érzem, eddig azt is amiatt, mert féltem az ítéletektől és így kontrolláltam. Már nem teszem. Mostantól szabadon áramlok azzal az erővel, ami ott van bennem. Kaptam egy új nevet is hozzá és örömmel nyitom meg az ajtóm, a szívem az újnak a változásnak és az embereknek. Akik pedig mások vagyunk, mi egy lélekcsalád vagyunk és amikor összejövünk és együtt teremtünk, alkotunk, ott csodák születnek. Ezt főleg az acces csoportokban tapasztaltam.    

Bennünk élő Istennők, ami támpontot ad a "tudatos" párválasztáshoz!

Ahogy az előző bejegyzésemben írtam, sokat nyújtani támpontként a párválasztásban, ha ismerjük a bennünk élő női vagy férfi dominánsabb archetípust. Mint említettem, hogy én Aphrodité (a Szerelem és a szépség Istennője) típusként főleg a szenvedélyes és tüzes férfi archetípusokkal, mint Árész és Hephaisztos jövök jól ki és tudok szerelemre lobbanni.

Attól, hogy a szépség Istennője is nem jelenti azt, hogy minden ehhez a típushoz tartozó nő igazi szépség. Van sokszor, hogy "szürke" kis egérnek tűnik, de ugyanakkor a kisugárzása által jobban vonzódnak hozzá a férfiak. Könnyen teremt kapcsolatokat, barátságos és kedves. Imádja a férfiak társaságát és a szerelem mint érzés a lételeme. Azonban, ha nincs mellett egy hűvösebb Istennői minőség, akkor ez a típus hajlamos a hűtlenségre és egyik férfi karjából a másikba omlik. Számomra az egyensúlyt Athéné hűvös feje és gondolkodása, valamint Déméter tápláló anyai szeretete adja. Így a vonzó férfinál, fontos, hogy azon a tüzén túl, tudjon az érzéseiről kommunikálni és kimutatni azokat, ehhez segíthet ennek a férfinek Posszeidón és egy csipet Zeusz, aki képes irányítani és erős férfiként fellépni. 

A Szűz Istennői archetípusokhoz tartozik Artemisz a vadászat Istennője. Közöttük több leszbikus nő is megtalálható.

Artemisz szüzessége egyben azt is jelentette, hogy immunis volt a szerelemmel szemben. Ezek a típusú nők általában valamilyen női mozgalom vagy csoport vezetői, a nők és a gyermekek, valamint a természet, és a vadon élő állatok védelmezői. A szexualitás számára nem nagyon fontos, kicsit hasonlít az elfoglalt férfiére, másodlagos dolognak tartja. Számára az ideális férfi, az ikertestvére, Apollón típusú férfi, akivel egyaránt elfoglaltak, a szex, karrieristák és mindkettő intellektuális érdeklődésű. Vagy nagy sport kedvelők, szeretik a kihívásokat a versenyt. Tökéletesen kiegészítik egymást.

Athéné a bölcsesség, tudomány a női munka és a mesterségek istennője. Ő a haditerveiről és gyakorlatias megoldásairól volt híres. Mint őstípus, olyan viselkedési minta, amely arra készteti a nőt, hogy ne a szívére, hanem az eszére hallgasson. Zeusz lányaként erősen vonzódik a tekintélyes, hatalommal is rendelkező férfiakhoz, azokhoz, akik magukhoz ragadják a kezdeményezést és vállalják a felelősséget. Ők a tántoríthatatlan titkárnők, erőteljes és hűvös nők, akik az éles elméjükkel tudnak irányítani. Írónők vagy valamilyen vezető pozícióba lévők. Számára a házasság egy üzleti vállalkozás. Mindenképpen jól szituált és karrierista férfit választanak maguk mellé. Mivel ő a fejével dolgozik, ezért a testéről néha megfeledkezik. Sokszor még akkor sem érzéki vagy szexis, ha kimondottan szép nő. Számára a szex csupán a házassági szerződés része és kötelesség. Azonban nem féltékeny típus, nem zavarja ha a férje szeretőt tart. 

Az utolsó Szűz Istennői típus Hesztia a házi tűzhely őrzője, a bölcs nő, "hajadon nagynénénk".

Ahhoz, hogy a házból otthon váljék Hesztia jelenlétére volt szükség. Megáll a saját lábán, önmagára fókuszáló típus. Hesztia módjára szemlélni a világot annyit tesz, mint magunkba nézni, belső hangjainkra figyelni és intuíciónkra. Mivel önmagába mélyed környezte iránt érzelmileg elkötelezetlen. Társaság kerülő és otthon ülő típus. Ő a hagyományos "jó feleség" típus", kitűnő háziasszony. Hesztiát gyakran emlegetik együtt Hermésszel, a hírvivővel. Mind Hesztia, mind Hermész szellem és lélek archetipikus képviselői. Hermész a szellem, mely lángra lobbantja a lelket. Nem zavarja, hogy ha a férje távol van hosszabb időre is akár. A Hermész típus pedig örül, hogy valaki otthon tartja a frontot és minden rendben van. 

Héra a házasság Istennője a feleség. Akinek kislány korától az az álma, hogy feleség legyen és szinte fogyatékosnak érzi magát, ha nincs férje. Az okoz neki örömöt, ha a férjét helyezheti az élete középpontjába. Hérára csak a sikeres férfiak hatnak igazán. A szex számára is a házasság része és van, hogy tartogatja a szüzességét a férjének, bár azt hiszem ez ma már elég ritka. A férjét birtokolni akarja, így ha párja félre lép, ami elég gyakran előfordulhat a Zeusz típusoknál, a vetélytárson veri el a port vagy áll bosszút. A Héra nők a házasság sikertelensége ellenére sem gondolnak szinte soha a válásra.

Déméter a nagy Anya Istennő. Aki viszont kislánykorától akár szinte semmi másra nem vágyik, mint hogy anya lehessen. 

Ő az igazi ősanya típus. Folyton anyáskodhat, kapcsolataiban adakozó, gondoskodó, segítő. Déméter nem verseng sem a férfiakért, sem karrier sikerekért. Irigységet, féltékenységet legfeljebb a gyermekek miatt érez. Sok férfi vonzódik anyás nőhöz, így ez az Istennő nemigen választ párt, hanem őt választja ki a férfi. Megesik, hogy szánalomból él együtt valakivel, s nem vár sokat a házastársától. Számára a szex nem túl lényeges. Leginkább azért megy férjhez, hogy a gyermekeinek apjuk legyen. Könnyen vonzódnak gyenge, elesett férfiakhoz. Vagy olyanhoz, aki az anyját keresi a nőben.

Legvégül Déméter lánya Perszephoné, az alvilág királynője és "anyja-lánya".

Ő az örök leány, aki nem nő fel és az édesanyja mellett marad, vagy pedig az anyuci irányítása alatt. Ez a típus másokkal szemben engedékeny, tartózkodó, alkalmazkodó. A Perszephoné nőt veleszületett fogékonysága, befogadóképessége teszi hajlékonnyá, fordulékonnyá. Ha egy számára fontos személy jelzi, hogy mit szeretne, vagy milyennek szeretné őt látni, nem áll ellen. Ő az "anima nő", aki az egyik férfi mellett vagány sportlady, a másik mellett kertészkedő háziasszony. A szexualitás számára ismeretlen terület, azonban könnyen fel lehet benne éleszteni és élvezetessé tenni. A házasság kötés is csak úgy megtörténik vele, engedi, hogy sodorják az események, mint minden másban. Ehhez a típushoz a férfiak három csoportja vonzódik. Azok, akik maguk is olyanok, mint ő, valamint a nyers kemény legények és végül a akik elég nem elég magabiztosak a "felnőtt" nők mellett. Ha kikerül anyuci karmai közül, könnyen eshet csöbörből vödörbe, egy domináns férfi oldalán.

Nőként attól függően, hogy éppen hol tartunk az életünkben, vagy a menstruációs ciklusunkban, a Szűz, Anya és a Bölcs Asszony vagy Banya archetípust megéljük. Fontos, hogy ha valamelyik archetípus túl erőteljes bennünk és valami hiányzik, ami segítheti az egyensúlyt, akkor azt tudatosan fejlesszük magunkba.             

Örömteli élet és változás drámák nélkül

Az emberek többség az egész életét szinte, boldog avagy boldogtalan tudatlanságban éli le. Azok, akik már ráébredtek arra, hogy létezik valami más is, az elmén túli világon és korlátokon. Elindultak egyfajta úton, amit nevezhetünk spirituális vagy önismereti útnak. Utána néztem az értelmező kéziszótárban a spiritualitáson mit is értenek. Leírás a következő: "Az emberi szellemmel vagy lélekkel kapcsolatos, szemben az anyagi, fizikai dolgokkal. "

 Szeretném leszögezni előre, hogy semmivel sem jobb vagy több egy olyan ember számomra, aki elindult ezen az úton és az sem aki nem. Ez az út nagyon sokrétű, valóban ma már olyan színes skáláját találjuk a különféle lélekterápiáknak, hogy az ember csak kapkodja a fejét, hogy hova is menjen. Aki már elég éber vagy intuitív, az általában oda jut el, ahhoz a tanítóhoz, terapeutához, aki neki a legtöbbet tudja adni. A spirituális világ egy varázslatos hely, mégis az acces után tapasztaltam meg, hogy a korlátok és hitrendszerek itt is léteznek, amivel magunkat tudjuk gátolni.  

Amikor az én "tudatlan" életem 2002-ben összeomlott, akkor még valóban ösztönösen követtem azoknak a támogató lényeknek a hívását, akik körülöttem voltak és vannak. Így kerültem fel a fővárosba és indult el az utam a reikivel. Az elmúlt 11 évben nagyon sok technikát kipróbáltam és tanultam így, magam is terapeutává képeződtem ki. Végre teljesült a gyerekkori álmom. :-) Az utóbbi időben főleg azok a technikák érintettek meg, amik közvetlenül az agyban dolgoznak és támogatják az embereket abban, hogy el tudják engedni az összes korlátozó hitrendszerüket és nézőpontjaikat. Amikor 2010.-ben deeksha adóvá váltam, azt hittem, hogy ez a tutti módszer és ennél nincs jobb. 

Majd tavaly októberben, amikor megismerkedtem az acces barssal, akkor rájöttem, hogy tévedtem. A félre értések elkerülése végett mondom, hogy nincs valóban jó és rossz, megszűnik a dualitás.  Talán hamarosan születik valami új technika, valami talán még ennél is jobb. Számomra az acces lett a "kedvenc" és most úgy érzem, hogy ez is marad. Mert azon túl, hogy közvetlenül az agyban hat és az egész testben dolgozik nagyon mélyen. Ugyanakkor egy nagyon finom és lágy energia. A kezelés alatt, előfordul, hogy feljön valami érzés és jöhetnek könnyek, de nem kell bele halni vagy szenvedni napokon, vagy heteken át, amíg a hatása még fennáll. 

Emlékeszem, amikor egy-egy deeksha programon az emberek hörögtek, sírtak, ordítottak és vonaglottak. Néha tényleg úgy nézett ki ha valaki benéz, mint egy démon űzés. És "kőkeményen" bele kellett menni a meditációba, vagy éppen abba a páros gyakorlatba, ami ki volt adva, hogy eredmény legyen. Mióta ezt felismertem,  a deeksha csoportokon nálam az emberek örömmel fejlődnek és könnyedén. Ugyanis a deeksha szintén egy csodás energia, ami a tudatosságunkat emeli.  Az acces kezelés alatt a páciens egy masszázs asztalon fekszik kényelmesen és akár választhatja azt, hogy bele alszik a kelezésbe. Csak befogadja mindazt a finomat, amit kap és élvezi. A test lelazul és a végére teljesen stressz mentessé válik. Választhatja azt is, hogy beszélgetünk és közben még egy-egy történethez kapcsolódó energiát, hitrendszert az acces tisztító mondatával szét tudjuk robbantani. 

És hogy mi az eredmény? Boldog, örömteli és ragyogó élet! Az ember kevesebbet agyal és elkezdi másképpen látni és érzékelni a világot és körülötte élő embereket. Kevesebb ítélete lesz bármiről vagy bárkiről. Elsősorban önmagáról. Velem ezek történtek. Azelőtt mindent az akaratommal akartam irányítani, kontrollálni, ez szépen elkezdett felolvadni, mint a jég. Ahogy elengedjük azt, hogy mindent irányítani akarjunk és magát az akaratot, az elme korlátait, mert az elme semmi mást nem képes gyártani, attól fogva válunk igazán befogadóvá. Már nem akarom én meghatározni, hogy mi az ami számomra jó és azt kapjam, mert azt is akkor lezárom és semmi mást nem tudok el és befogadni, mint amit én kitaláltam és sokszor valóban nem látjuk, mert nem ezt éltük és tapasztaltuk eddig, hogy sokkal több lehetőség lenne. Az élet számtalan olyan ajándékot kínálna fel számunkra, amit fel sem tudunk fogni az elménkkel, ezért jó, ha az elmét ki tudjuk zárni. Az acces abba az erőbe és tudásba emel, amiről már azt hitted, hogy talán nem is létezik.

És milyen az elme nélkül élni? Csodás dolog :-) Milyen az amikor nem arra figyelsz, hogy ki hogy néz rád, ha te például kiállsz az esőbe vagy csak úgy dudorászol, jókedvű vagy és örülsz mindennek ok nélkül. Kit érdekel, hogy ha azt hiszik, hogy most jöttél a diliházból, vagy elgurult a gyógyszered stb. A nevetés ragadós és engedd, hogy veled nevessenek az emberek. Az értelem és a csillogás a szemembe elárulja, hogy nem vagyok dilis. 
Szeretem ezt az új életet és alig várom, hogy még több embernek át tudjam adni, hogy milyen így élni. Soha nem tapasztaltam még meg, ekkora mértékű szabadságot és boldogságot, pedig kívül az életemben még láthatólag kevés dolog változott. Gyere el te is egy bars kezelésre és tedd magad örömtelivé csak úgy a saját magad kedvéért. Érdekes, hogy másokért mennyi mindent megcsinálunk, de magunkért nem teszünk meg dolgokat, vagy szinte semmit. Ezt én is nem rég ismertem fel magammal kapcsolatban, de már ezt is elengedtem és már fontos vagyok magamnak és én vagyok az első! 

Valóban kevés időt adunk egymásnak megmutatni önmagát az ismerkedésnél?

A tegnapi egyik kedves tanítványomtól hallottam ezt a mondatot, ami engem is elgondolkodtatott. "- A férfiak és nők nem adnak egymásnak elég időt arra, hogy megmutassák az igaz önvalójukat és elrohannak egymás mellett.

Pedig, ha nem így tennének, akkor jóval több nő és férfi találna egymásra." 

Talán ez a mostani világ arra is késztet minket, hogy folyamatosan védekezzünk? Sokáig én magam is úgy viselkedtem, hogy nem mertem megmutatni a sebezhetőségem a férfi előtt. Félve attól, hogy újra sérülhetek. Ugyanakkor igyekeztem vele mindazt megosztani, ami számomra fontos volt, amiről azt gondoltam, hogy ez vagyok én. Mióta önismerettel foglalkozom rájöttem, hogy amit magamról gondoltam, hogy ilyen vagy olyan vagyok, az nem volt teljesen valós. 

A gőg és a spirituális gőg sajnos létezik. Egyesek azt gondolják, hogy ők többek vagy jobbak, mint mások. Ezzel egy olyan páncélt rakunk magunkra és egy olyan világba zárjuk be magunkat, ami minden mást kizár. Több spirituális közösségnek is voltam a tagja és szedtem fel az ő nézőpontjaikat. Míg én is beláttam, hogy ahhoz, hogy újra képes legyek megnyílni és kilépni ebből a zárt világból le kell vessem az összes felvett spirituális baromságot amit magamra vettem és a többiek nézőpontjait. Egy guru helyett a saját igazamat követni és azóta lám megnyílt a világ és bárhol, bárkivel képes vagyok ismerkedni. Nem zárok ki valakit azért, mert ő azt sem tudja például, hogy mit jelent az, hogy meditálni. Csodás kalandok és találkozások jöttek azóta az életembe. A több éves önismereti munkámnak hálás vagyok, mert végre valóban megtaláltam önmagam és most valóban a saját utamat követem.

Ha valóban kíváncsi vagy és érdeklődve fordulsz egy-egy ember felé, ha csak egy beszélgetés erejéig is, olyan kapcsolódás történhet, ami felejthetetlenné válik. Ha pedig egy értékes emberrel találkozol, akkor ne engedd, hogy csak úgy elmenjen. Adj neki időt, hogy megismerd és ő is téged. Merjünk kilépni a sértettség, a félelem, az ego és a védekezés falai mögül. Az élet túl rövid ahhoz, hogy le és be zárd magad. Légy kreatív, könnyed és játékos az ismerkedésben, nem kell eldöntened, egyszerűen tedd olyan természetessé, mint a levegő vételt és figyeld meg, hogy mi változik az életedben ez által? :-)  

Kíváncsi vagyok arra, hogy ki mit gondol erről, vagy milyen tapasztalatai vannak az ismerkedéssel kapcsolatosan? Nehéz, könnyű stb.? 

Flörtölés: mikor, hol, ha kapcsolatban vagy, lehet-e, megengedheted-e magadnak?

Mit is nevezünk flörtnek? Szerelmi játék, játékos, könnyed udvarlás, illetve ennek elfogadása. Van, aki ezt ösztönösen képes működtetni és van akinek "tanulnia kell". A minap én is észre vettem magamon, hogy csak akkor jut eszembe "flörtölni", ha bizonyos közegben vagy helyen vagyok. Mint például egy hasonló érdeklődési körű csoportban, vagy nagy ritkán tömegközlekedési eszközön. Mivel hagyományos szórakozó helyre, már nemigen járok, valahogy kiestem a "rutinból" és el is feledkeztem erről a könnyed játékos és örömteli ismerkedési formáról nő és férfi között.

Pedig az ismerkedés egyik lényege a játékosság és könnyedség. Amikor azért szeretnék megismerkedni valakivel, mert párkapcsolatot szeretnék, akkor azzal már elvettük az egész könnyedségét és egy hatalmas súlyt helyeztünk rá. Ezt pedig a partner megérzi. Miért van az, hogy felnőttként elfelejtünk játszani? Mi az ami miatt, bele törődünk, bele süllyedünk a hétköznapok szürkeségébe és elkezdjük túl komolyan venni önmagunkat és az életet is?

A tánc például számomra egy rendkívül finom és örömteli tevékenység, főleg a latin társas táncok. Ahol ott a szenvedély, az érzékiség és hagyom, tanulom, hogy engedjem a férfit vezetni és bízni benne. 

A flörthöz úgy érzem, hogy elengedhetetlen a magabiztosság, önbizalom és bátorság. Fontos, hogy tudjam magamról érezzem és azt sugározzam ki, hogy jól nézek ki, szexi vagyok. Sajnos a nők legtöbbje ezt ritkán hiszi el magáról és talán azért sem mer szemkontaktust teremteni a férfival.

Gondoljunk csak bele vagy próbáljunk meg vissza emlékezni arra az időszakunkra vagy napunkra, amikor úgy keltünk, hogy képesek vagyunk meghódítani az egész világot, jól érezzük magunkat a bőrünkben és még ehhez fel is vettük azt a ruhát, amiről tudtuk, hogy irtó dögösek vagyunk benne. Vagy elmentünk egy buliba, ahova a barátaink hívtak el és semmi kedvünk nem volt, de azért kicsíptük magunkat és "véletlenül", akkor találkoztunk egy szívdöglesztő pasival vagy nővel. Akkor ellen tudott e állni bárki is a kisugárzásunknak és könnyedén adtunk olyan testjeleket a másiknak, hogy igen tetszel? -Naná! Tehát a magabiztosság vagy a szexisség nem a kilók számától függ, azonban az ápoltság és az öltözködési stílus fontos.

És aztán egymást hallgatva és megnyílva egymás felé ültünk a nyári éjszakában a csillagos ég alatt és arra gondoltunk, hogy te jó ég, mennyire csodás az élet. Amikor még semmi mást nem akartál a másiktól csak érdeklődni arról, hogy mit szeret (enni, inni, hobbik), mivel foglalkozik, vagy mi a legszebb élménye. Csak mosolygunk egymásra és örülünk ennek a csodás találkozásnak. Aztán persze, amikor a történet tovább folytatódik, hogy másnap felhív-e vagy szeretne e továbbra is találkozni az már egy második lépés.

Gyakran felmerül mostanában az a kérdés, hogy ha valaki párkapcsolatban él, akkor szabad-e a flört? Megmondom őszintén egészen idáig én is azt gondoltam, hogy ha van egy párom, akitől mindent megkapok, akkor minek flörtölgessek? Újra vissza térek azonban arra a mondatomra, hogy a flört egy "játék". 

A nők szeretik ha észre veszik őket, bár úgy érzem, hogy a férfinak is nagy önbizalmat ad, ha a párjukon kívül más nő is meglátja benne a férfit. Ameddig a játék nem árt senkinek nem a párom társaságában kezdek el szemezni egy másik nővel vagy férfival, addig nincs ebben semmi kivetni való. Vagy ha ebből nem űzök "sportot" vagy nem pótolni szeretnék vele valamit. Néha például egy olyan nőnek, akinek évek óta nem bókolt a férje nagyon is sokat tud az önbizalmán lendíteni. És hogy hol lehet flörtölni? Bárhol!

Ma olyan dolog történt velem, amire nem is számítottam. Mint az elején említettem én is helyekhez kötöttem az ismerkedést a férfival és soha nem jutott volna eszembe a házunk liftjében egy lakótársammal megismerkedni. Márpedig ma ez történt és őszintén megmondom, fura, bizsergető érzés kerített hatalmába tőle, éreztem, hogy tetszem ennek a férfinak és bearanyozta az egész napom. Pedig általában nem kell  hozzá valaki, hogy csodás legyen a napom, de ez egy pluszt ad, mint egy étel, amibe bele kerül egy pikáns fűszer, amitől még ízletesebbé válik.