Ikerláng, lélektárs kapcsolatok

Ezt a témát nagyon sok film (pl. Felhőatlasz) és könyv feldolgozta. Sokáig nem foglalkoztam vele, mivel azt gondoltam, hogy ha arra törekszem, hogy ezeket a típusú kapcsolatokat vonzzam be, akkor azzal sok minden mást kizárok.

Azonban a napokban annyira elém tették ezt a témát, hogy nem tudtam, nem hagyhattam figyelmen kívül. Egy film kapcsán, ami annyira megérintett, hogy utána egy újabb szintű szívcsakra tisztítás kapcsolt be nálam és napokig csak sírtam. Felmerült, hogy végre kezdjek el "kutatni" a saját Ikerlángom után. Akiből valóban csak egy van. Ezért is hárítottam eddig őt, mivel attól féltem, hogy ha nem találom meg és csak rá fókuszálok, akkor lehet, hogy ebben az életben társ nélkül maradok. 

Az a kapcsolat amiben legutóbb benne voltam, amit talán többen is átéltünk egy Lélektárs kapcsolat volt. Lélektársunk mint tudjuk lehet több is. Azonban ezek a kapcsolatok az önmegvalósítás útjáról szólnak. Hasonló típusú feladatokat kell megoldanunk és így fejlődünk. A Lélektársak olyan lelkek, akikkel már többször találkoztunk elmúlt életeinkben, ezért is tűnhet szinte azonnal ismerősnek. Amikor megtanultuk egymástól amit kellett és hogy én is ráláttam, hogy még hol vagyok elakadva, akkor egyszerűen a kapcsolatnak vége. 

A szakításokat sokszor drámaként éljük meg és ez rendben is van. Azonban most már én is látom, hogy ezek mind az Isteni rend és terv részei. Hogy ha már valóban azzal a férfival -nővel lejárt a tanulóidő és már nem tudtok egymásnak adni semmit, ugyanakkor mindkettőtökre valahol vár egy sokkal jobb és minőségibb társ, akkor el kell engedni a másikat. Tudom, hogy fájdalmas és nehéz akkor ennek a jó oldalát látni. Valamint akkor nehéz elhinni, hogy majd jön egy új férfi vagy nő, aki jobban vagy máshogy tud szeretni mint ő és kellek neki. Azonban fontos, hogy higgy benne, hogy ez ÍGY VAN! Nem szabad magad áldozatnak tekinteni és az Univerzum erőit pedig egyfajta büntető bizottságként kezelni, mert akkor valóban azzá válik.  

A Lélektárssal megélt fejlődés vezethet el az Ikerlángunkhoz. Ezért is fontos, hogy végig menjünk ezeken a fejlődési fázisokon. Tudatosítsuk, azt amit megtanultunk a kapcsolatainkból, még ha fájdalmasan éltük is meg. Az Ikerlángunk utáni vágy szinte belénk van kódolva. Azért is fontos, hogy mire megtörténik a vele való találkozás eljussunk arra a szintre, hogy önmagunkban megtaláljuk a harmóniát és az egyensúlyt, mivel ő egy olyan tükör, ami azt is felnagyítja és vissza tükrözi, amit nem szeretünk önmagunkban. Az Ikerlángunk a Szellemünk másik fele, frekvenciaszámunk megegyezik. Addig nem hoz össze vele a sors, míg képessé nem válunk arra, hogy önmagunkat elfogadjuk, minden szinten. Ha fejlődünk, akkor őt is emeljük és ez fordítva is igaz. Ha ő fejlődik, akkor mi is emelkedünk. 

Egyszer egy médium azt mondta nekem, hogy a jövendőbelim Francia származású lesz. Én nem igen vettem ezt komolyan. Azonban az utóbbi 3-4 hónapban már erősen előjött bennem, hogy menjek el Párizsba. Nagyon hív Francia ország és főleg a tengerpart. A múltkor, amikor külföldi férfiakról kerestem fotókat és elém került egy Francia származású férfi fotója nagyot dobbant a szívem. Sokszor jött elő, hogy többször is éltem ott. Talán mindez igaz és még az is lehet, hogy ő jön ide, bár szívesen utazom el akár a Francia riviérára. Annyi biztos, hogy a szívem húz és egyfajta erős hívást érzek már napok óta valaki felé, akit még nem ismerek. 

Az Ikerlángunkkal vagy Lélektársunkkal való találkozás nem olyan, mint a filmekben vagy a mesékben. Nem zúgnak harangok és nem röpködnek csillagok vagy tűzijáték. Azonban ha ránézel pontosan tudni fogod. A szíved fel fogja ismerni őt. Május 24.-én szombaton este 6-8 óráig Ikerláng, Lélektárs bevoznó csatornázást csinálok és mindenkit várok sok szeretettel. Részletek hamarosan a www.istarkapuja.com oldalon.  

  

Szer-etet

Szeretet. Sokszor hallottuk már, leírták már, tanultunk róla, tapasztaltuk, átéltük és tudjuk, hogy nélküle az élet sokkal sivárabb, és fájdalmasabb. És van, hogy már elcsépelt szóvá vált, vagy már talán akár közhellyé is. Mondván igen, az egyetlen dolog a földön, "ami fontos" az a szeretet! 

A kérdés ami felmerült bennem, hogy valójában tudjuk azt, hogy milyen is valójában szeretni és az "Isteni szeretet"? Amit ha befogadunk az életünkben valóban táplálékká válik és onnantól foga, kár nincs szükségünk fizikai ételre, mert a szer-etet, etet. Találkoztál olyan emberrel, akiből sugárzott a tiszta szeretet és csak úgy adta, anélkül, hogy tudta volna, hogy ki vagy? És nem egy gurura vagy egy szentre gondolok, hanem "hétköznapi" emberre. 

Honnan tudtad, hogy az aki szeretettel fordul feléd, azt a valódi kedvesség vezérli? Vagy azért kedves  hozzád, mert szeretne valamit kapni tőled és elérni nálad? Megpróbál manipulálni a szeretetén keresztül? Ha legalább egyszer találkoztál olyan emberrel, aki valódi kedvességet és szeretetet árasztott magából, akkor tudni fogod. A "valódi" belülről jövő szeretet ugyanis nem kér, nem vár el és nem ítélkezik. 

Gyerekkoromból egy mese részlet nagyon mélyen a lelkembe ivódott. A címére már nem emlékszem csak arra, hogy gyerekek elmentek legyőzni a gonoszt, azonban nagyon féltek. És akkor jött egy tündér és azt mondta, hogy ne féljenek, mert a fény, mindig legyőzi a sötétséget. A jó rossz, mindig győz a gonosz felett. Azokban akik még most ébredeznek a tiszta szeretetben és nagyon érzékenyek, ahogy én is. Érzik és tapasztalják, hogy sajnos a körülöttünk lévő világ és emberek nagy része még nem ebből a forrásból táplálkozik. Van úgy, hogy a sötétre, a gonoszságra és a manipulációra automatikusan összehúzódnak. Azonban ilyenkor jusson eszedbe ez a mondat. 

A FÉNY MINDIG LEGYŐZI A SÖTÉTSÉGET. Ne engedd magad összehúzni, amikor körülötted megjelennek ezek az erők, hanem tárd ki a fényed még jobban. Engedd meg magadnak, hogy RAGYOGJ. Kapcsolódj össze a saját Isteni éneddel és az Univerzum szer-etet energiájával és a ragyogásodtól a körülötted lévő sötétség fel fog oldódni. Lehet, hogy lassan, azonban például a démoni energiák, nem bírják a magas rezgést. A szeretet energia az egyik legmagasabb rezgés. Hidd el és higgy benne és mindent elnyel, ami nem a tiszta szer-etet. Sok helyen azt tanítják, ha találkozol egy ilyen negatív vagy sötét energiával, akkor kezd el védekezni és egy védőburkot felrakni. Azonban azt sehol nem mondják, hogy ezzel minden mást is kizársz, se ki se be nem megy semmi. Nem a védekezés a megoldás! Hanem az ha kiterjeszted a fényed és szereteted.

Ugyanez történik a félelemeknél is és az aggódásnál, önsajnálatnál. Azoknál az érzelmi energiáknál, amik lehúznak bennünket. Ha felismered, hogy beengedted a testedbe, lelkedbe és minden aurarétegedbe a sötétséget, ami örvényként húz lefelé, akkor ezt a spirált, mielőtt teljesen behúzna meg tudod állítani. Ülj le és lélegezz, a szívedbe, vagy ott ahol megjelenik a félelem vagy bármi más. Kapcsolódj össze a segítőiddel, az Isteni lényeddel és az Univerzum szeretet forrásával és lélegezz magadban oda fényt, hol sötétség van. Tedd ezt addig, míg azt nem érzed, hogy feloldódik. Mindez egy választás kérdése, hogy mivel táplálod magad. Félelemmel, vagy szeretettel? 

Az ölelés, a nevetés és az öröm szintén táplálja és növeli bennünk a szeretet energiáját. Nincs olyan helyzet, bármilyen drámainak is tűnik, amin ne lehetne nevetni. Én már nagyon jókat tudok mulatni saját hülyeségeimen és drámáimon. Ugyanis a drámákat és a problémákat, bármilyen hihetetlen is szintén mi gyártjuk? Szeretnél végre kilépni a probléma gyáros és dráma királynő szerepéből? Tedd le, válaszd azt, hogy elengeded! Ezek mind azért vannak, mert ezzel próbálunk figyelmet és szeretetet nyerni a környezetünkből. 

Azonban rendkívül fárasztó, mindig egy külső forrástól kapni a szeretetet és függni tőle. Ha megtalálod a saját forrásod, illetve megtanulod, hogyan tudsz az Univerzum szer-etet forrásával kapcsolódni. Soha többé nem kell senkitől sem függnöd. Hát nem csodálatos? Sőt képessé válsz bárkit táplálni magad körül! Mi lenne ha ezt választanád mostantól? Hidd el nem olyan nehéz. És a nyári tábor egy része erről fog szólni, ha úgy érzed, hogy külső támogatásra van szükséged még az elején.

  

Szerelem a filmekben és a való életben!

Szinte minden kislány életében van a hercegnő korszak, amikor a szőke hercegről kezdünk álmodozni a fehér lovon és arról, hogy milyen lesz majd az életünk az ő oldalán. Milyen lesz felnőttként szerelmesnek lenni. 

Aztán látunk filmeket, amikben olyan csodás férfi karakterek tűnnek fel, mint a Szex és New York sorozat Mr. Big-je. Lányok, most őszintén, ki ne vágyna erre a sármos, szexi férfire? Elveszni a tekintetében, elolvadni a mosolyától és befészkelni magunkat a nagy és erős karjai közé? Még akkor is ha szinte megközelíthetetlen a férfi és erőteljesen tiltakozik az együttélés vagy az elköteleződés ellen.

Kislány korom óta rajongok a kosztümös filmekért. Amikor a Büszkeség és balítélet film főhősét, Mr. Darcit megláttam, teljesen elolvadtam attól a karaktertől, amit ez a jóképű angol férfi képviselt. Az a nemesség, igazi angol elegancia és sárm, amit kisugárzott magából, megdobogtatta a szívem. Hozzá kell tegyem, pedig az angol férfiak között a kevés a jóképű. Azonban mindkét karakterben felfedeztem egy közös szálat. Mégpedig a zárkózottságot és távolság tartást. Melegszívű mindkettő, azonban nehézséget jelent számukra kimutatni az érzelmeiket és nehezen kerülnek közel másokhoz. Aztán megvizsgáltam a saját választásaimat a férfiak terén és a legtöbbnél jelen volt ez a vonás. Amit tudatosan elengedtem azonnal. 

És ott vannak azok a filmek, amikből árad az a fajta biztatás, hogy a szerelemben nincs lehetetlen. Csak ha a Micsoda nő klasszikusára gondolok. A gazdag és jóképű férfi, aki bele szeret a prostituáltba és szíve hercegnőjévé választja. És képes érte még a tériszonyát is legyőzni és felmászni hozzá, 100 szál rózsával az X-dik emeletre is. Képes érte bármit legyőzni és bárkivel "megvívni", hogy elnyerje a szerelmét és aztán óvni őt, minden veszélytől. Ki ne vágyna arra, hogy megtörténjen vele a csoda? 

 Vagy a szintén gazdag és jóképű férfi, bele szeret az egyszerű takarítónőbe. Még egy mese a szerelemről, ami bárhol ránk találhat és bárki személyében. Hol van az előírva, hogy ha te szegény vagy akkor mint  a régi időkben, csak abba a kasztba vagy rétegbe házasodhatsz, ahova tartozol? Csupán az a kérdés, hogy te készen állsz-e arra, hogy a herceged észre vegyen? Egy olyan férfi, akinek tartása van és gazdag, önbizalommal telt, erőteljes a kisugárzása, ahhoz egy olyan nő illik, aki hasonló. A gazdaság sokszor belülről fakadva hozza meg a külső gazdagságot. Benned nőként ott van-e az, hogy tudod és éled az értékeidet? Tisztában vagy-e azzal, hogy mennyit érsz? Ami nem a korod és a kilóid vagy pénztárcádban lévő pénzzel arányos. Fontos, hogy ha valóban egy ilyen férfira vágysz, akkor légy tisztában önmagaddal és ne add alább az igényeidet. 

És még az is előfordulhat, hogy rád talál az őrült szerelem. Hogy a jóképű szívtiprót megszelídíted, aki bele unt abba, hogy üresfejű nőkkel randizzon, vagy hogy minden nap más nő ágyában kössön ki. Mert hogy, mindent meg lehet unni egy idő után, amiben nincs igazi és mély tartalom és érzés. Minden ami felszínes és hamis egy idő után értékét veszti. Ugyan én a női oldalt írtam le, azonban ez a férfiakra is jellemző, hogy milyen illúziókat teremt a filmeken látott női karaktereken keresztül vagy szerelmet.

Azonban a való életben a szerelem kicsit más. Nem zúgnak mindig a harangok. A férfi nem biztos, hogy megmássza érted a tűzlétrát és felmegy az ötödik emeletre. Attól még szerethet. Lehet, hogy ő nem egy hős és nem is egy lovag. Attól még lehet ő jó és lehetsz te a szíve hercegnője. A mindennapok lehet, hogy felőrölnek mindkettőtöket. Azonban, ha nyitva hagytok egy ajtót és kitárjátok a szíveteket, a szerelem nem tűnik el. Lehet, hogy átalakul és már lehet, hogy az elején sem azzal a hévvel érkezik, hanem sokkal szelídebben, de ott van. Ha sablonokat húzol rá nem fogod felismerni. Sem a párod, sem a szerelmet, amit kaphatnál. Engedd el a berögződéseid és hogy csak így vagy úgy nézhet ki a szerelmed és a szerelem csak így vagy úgy történhet meg és talán megtörténik veled a csoda!   

Mi történik, amikor szembe mész a félelmeiddel?

Az én történetem igaz történet. Akárcsak az a film amit a napokban láttam a címe Boldogság nyomában. Szinte mindenkivel megnézetném, aki elvesztette a hitét önmagában és abban, hogy számára is megvalósulhat a boldogabb és szebb élet. A siker receptje, ha létezik ilyen az a : vágy, kitartás, szorgalom és elhivatottság. Azonban én sem voltam ezzel mindig így és volt, hogy a félelem és a szorongás maga alá tepert és szenvedtem. 

Amikor félsz és szorongsz. Az energiáid összehúzódnak. Te magad olyan szinten lekicsinyíted magad, mint valóban egy porszem. Amikor ebbe az állapotba teszed magad (mert ezt senki más nem teszi veled, hanem te magaddal). Akkor SEMMIT NEM VAGY KÉPES BEFOGADNI! Azért élnek sokan szenvedésbe és szegénységbe, mert már elhitték, hogy semmi más nem létezhet számukra. És nem képesek arra, hogy felnézzenek és meglássák az igazságot, azt, hogy ez csak EGY ILLÚZIÓ. Tény, hogy nagyon valóságossá tudod tenni. 

Amikor boldog vagy és örülsz, kinyílsz és megnyílsz az Univerzumnak és az ajándékainak. Ebben az állapotban, az energiáid hatalmasra nőnek, valóban a Mindenséggé válsz. Azzá a ragyogó lénnyé, aki valójában vagy. Ebben az állapotban képes vagy bármit fogadni, korlátok nélkül. Ha ezt megérted és azt, hogy az, hogy melyik állapotot választod, az rajtad múlik. Akár képes leszel előbb-utóbb saját magad felhozni erre a rezgésre. Akkor bármit kérhetsz és bármit elérhetsz. MÉG EGYSZER MONDOM, BÁRMIT! 

Azonban az elme nagyon cseles tud lenni. Az elme mindentől fél. Attól is ha boldog leszel és attól is ha nem. Attól is ha gazdag leszel és attól is ha szegény. Attól is ha magányos vagy és attól is ha jön az igaz szerelem és ott kopogtat az ajtódon. A kérdés megint csak az, hogy TE MIT VÁLASZTASZ? Szembenézel a félelmeddel és azt mondod, hogy látlak és mégis ugrok. Vagy bebújsz a sarokba és feladod? Egy mostani access workshopon hangzott el. "Ahol valamitől félsz, ott valami képességed van elrejtve. Minél jobban félsz valamitől, hogy képes vagy-e rá, annál biztosabb, hogy igen arra képes vagy." Ha lépsz és a félelmet félre söpröd, mint egy pókhálót. Akkor egy ajándékot találsz a félelem helyett. És ez az ajándék TE MAGAD VAGY, önmagad számára. 

Felszínre kerülnek azok a rejtett képességeid, amikről eddig talán csak sejtésed volt. Ha mindez nem megy egyedül, akkor szeretettel látlak egy személyes konzultáción. Bejelentkezni a 06-20/314-2954-es számon lehet. 

Férfias játékok

Mostanában valamiért többször eszembe jutott, hogy annyit írok a nőkről viszont a mai férfiaknak megvannak a maguk is történeteik. Az ősi férfivá avatási szertartások ugyanúgy léteztek, mint a női. Azonban amennyire az én ismereteim kiterjednek, nekik sokkal inkább az erejüket és a férfiasságukat kellett próbára tenni, különféle módon. A nőknél a nővé avató szertartás a lány első menstruációjához kötődött. A férfiak, mivel ők nem tudnak vérezni, a szertartásokon szintén valamilyen formában megjelenítették a vért. Egy vágással, tetoválással, vagy körülmetéléssel.  

Lehetséges, hogy innen származik az a a kód, ami miatt a mai napig a legtöbb férfi szinte folyamatosan bizonyítani próbál. Hisz ezek a szokások ma már a civilizált világban nem léteznek. Vagy legalábbis csak olyan helyeken, mint az egyetem, ahol az elsősöket mindig próbára teszik. Mik is a mai férfiak játékai?  

A háborúk és a térhódítás, a gyilkolás. Ezt némely férfi a számítógépen éli ki különféle játékokban. Van aki pedig elmegy hivatásos katonának. Vagy esetleg az állatokat vadássza. A lényeg az, hogy érezze, hogy erős, hatalmas és talán, hogy mindenható?

Ki az erősebb, szebb a teste, nagyobb az izma avagy a pénisz mérete? Aki emlékszik a harcosok klubja című filmre, az nagyon szépen bemutatja ezt a fajta férfias játékot. Amikor a férfi megpróbál kitörni a hétköznapok mókuskerekéből és a saját erejét és igazát követve a saját szabályai szerint él és még követőket is gyűjt, aki az ő szabályai szerint játszanak. Mert hát a játék egyedül unalmas. 

És talán az egyik legizgalmasabb férfias játék a nő becserkészése. Avagy a csábítás művészete. A játszmák a nővel, amiben senki sem nyerhet. És persze az úgynevezett "skalp vadászat", ami nem az indián ősöktől származik. És persze vannak, akik elmennek magas hegyeket megmászni. Óceánokat áteveznek egy kenuval és még sorolhatnám. A kérdés csak az, hogy mindezektől a mai férfi valóban férfinek érzi magát? Avagy ki van elégítve az a vágya és megelégedéssel tölti el, hogy ha ezek közül valamelyiket tökélyre fejleszti, akkor ő valóban "tökös" férfi? 

Bevallom őszintén, hogy megértem őket. Hisz ők sem, ahogy mi nők nem kapnak vagy nagyon kevesen az apjuktól olyan mintát, amit érdemes követni. Nem tanítják a mai iskolában sem, hogy egy férfi mitől lesz férfi? Ezért minden férfinek a mai világban a saját felelőssége, hogy megtalálja önmagát és a saját igazát kövesse. Hogy ők már egy olyan mintát építsenek fel, amit büszkén adnak tovább a saját fiaiknak. Hogy mi nők valóban büszkék lehessünk a férjeinkre, hogy fel tudjunk rájuk nézni és tisztelni tudjuk őket. 

Avalon a mágia, varázslat és az Istennő hazája

A legenda szerint Artúr király halála után, miután a tóba dobta az excaliburt, Avalon végleg a ködbe veszett. Azonban azt azonban pontosan tudják, hogy Avalon a mai Glastonbury mellett terült el és víz vette kerül. A híres Glastonbury tor és az egész hely maga a fehér és a vörös forrással együtt egy nagyon erős szakrális hely. Aki nem is tud róla, hogy az Istennő hazájában jár és a lába az ő földjét tapossa még az is megérzi a levegőben a varázslatot. Ezen a helyen, olyan töményen van jelen az Istennő energiája, hogy minden ami a felszín alatt nyugszik vagy el lett nyomva felszínre jön. Magam is tapasztaltam, hogy ez az energia és az Istennő az egyik legerőteljesebb transzformáló erő. 

Artúr sírja a Glstonbury abbey területén nyugszik. Talán kevesen tudják, hogy a Artúr édesanyja Avaloni papnő volt. A féltestvére Morgan le fay, szintén Avalon papnőjévé szentelődött. Bizonyos történetekben Morgant gonosznak állítják be. Azonban én úgy érzem, hogy ő jó volt. Ugyan nagyon sokat szenvedett, mivel az igaz szerelme Lancelot a testvére feleségébe Guinevere-be volt szerelmes. Mint látható a szerelem keveredések még őseinket sem kerülték el. 

Morgan az ősi vallást szerette volna követni, hiszen papnő és boszorkány volt. Artúr pedig igyekezett a kettőt összefogni és összehangolni. Azonban Guinevere rettegett az ősi vallás az Istennő követőitől, mivel mélyen vallásosan nevelték. Artúr mestere és tanára és egyben védelmezője pedig személyesen Merlin volt a nagy varázsló. 

Először 2006-ban jártam Glastonburyben, akkor még egy szervezett elvonuláson. A vörös forrásre, mely a chalice well-ben (kehely kert) úgy mondják, hogy az az Istennő vére. A fehér forrás pedig az Istennő teje. Mindkét forrás ki van vezetve egy utcácskára a kert mellett és bárki vihet haza a vizekből. A kert maga szintén varázslatos energiákkal bír. Aki ellátogat ide érdemes úgy készülni, hogy akár egy egész napot eltöltsön itt és végig járja a kert minden kis zegét-zugát. A kert különféle pontjain kis eldugott pavilonok találhatóak, ahol elmeditálhat és nézelődhet az ember, azonban jó idő esetén érdemes egy pokrócot kivinni és kifeküdni. Elmerülve az Istennő ölelésében, kapcsolódva annak a megszentelt földnek az energiájával.

Az egész város az Istennő kultuszra épült. A főutca tele van apró kis boltokkal, melyben a spirituális világ mindenféle irányzata megtalálható. Kathy Jones élesztette újjá Glastonburyben immár több mint 30 éve az Istennő kultuszt. Őseink a természetben tisztelték az Istent és az Istennőt. Ez a kultusz ezért is természeti kultusz, mert a természet rendjét követi. Így követik egymást az Istennők az évkörön, ahogy az évszakok váltakoznak.

A Morgenek a 9 kilenc holló nővér, melyet megalkottak olyan energiával bírnak, hogy ha ennek a körnek a közepére befekszik az ember, valóban olyan érzés, mint az Istennő méhében lenni. Erős, csendes és biztonságot adó.   

Amitől szintén különleges ez a hely, az Mária Magdalné történetéhez kapcsolódik. Egy másik legenda szerint, amikor Arimátriai József elmenekül Jézus halála után feleségével Magdalénával, akkor itt szálltak partra. József egy jelet kért, hogy maradjanak vagy menjenek tovább. Leszúrt egy botot, ami másnapra kivirágzott. Így itt telepedtek le és itt született meg a Jézus és Magdaléna kislánya Sára, aki később egy templomos lovaghoz ment feleségül. A bokorból pedig végül ez a fácska lett. Amit a mai napig nagyon tisztelnek a helyiek és kívánság kérő szalagokat aggatnak rá. Már én is többször kötöttem rá szalagot. Azóta ugyanis még háromszor mentem vissza és remélem, hogy idén ismét szerencsém lesz ellátogatni Glastonburybe. Még akkor is érdemes ide jönni, ha semmi másra nem vágyik az ember csak töltődésre. Számomra ez a hely adta meg először a hazaérkeztem érzést. A mai napig erős a kötődésem Angliához és mint már többször írtam. Talán ha nem lenne annyira esős, akkor már rég ott élnék. 

Szívből kívánom, hogy az Istennő vezesse el hozzám a lépteid és ha te is úgy érzed, akkor találkozzunk március elsején az Istennő Leányai képzésen. Áldás  

Az önkiteljesedés örömei!

Nem mindig voltam büszke arra, hogy női testben születtem le ebben az életemben. Sőt sokáig nem is értettem, hogy nőként valójában mi a feladatom itt a földön? Vidéken nevelkedtem és azokban az időkben, talán sok hozzám hasonló kislányt főleg arra neveltek, hogy az első amit meg kell tanuljunk az-az, hogy -hogyan szolgáljuk a férfit. Menj férjhez, lehetőleg jól és szülj gyereket. Tizenkét évesen nekem kellett ellátnom az öcsémet és a nevelőapámat, amikor édesanyám hónapokra kórházba került veszélyeztetett terhesként. A baba nem maradt életben és aztán újra próbálkoztak és rá egy évre ezt a feladatott újra fel kellett vállalnom. Egyedül maradtam és senkire nem számíthattam. Nagyanyám azzal próbált motiválni a főzés elsajátítására, hogy ha nem tanulom meg, akkor nem fogok férjhez menni. Mire én: - "Akkor inkább nem megyek férjhez." Persze aztán jött az első nagy szerelem, akivel összeköltöztünk és én megtanultam főzni, méghozzá elég jól. 

Soha nem láttam magam hófehér hattyúként. Csak amikor már kirepültem a családi fészekből, ahol a megtört anyák és asszonyoktól távol kerültem. Elkezdtem felfedezni önmagam. Azonban ez még mindig nagyon pici szárnypróbálgatás volt. Sehol sem, sem otthon sem az iskolában nem hallottam arról, hogy nőként létezik bennünk több minőség is. Az, hogy léteznek bizonyos női archetípusok (ősi minták) valójában csak 2006.-ban az Istennő képzésen szereztem tudomást először. Egészen addig csak azt tudtam, hogy lázadtam mindaz ellen, amit kaptam a női felmenőimtől. Mert valahol a lelkem mélyén éreztem, hogy az életnek erről sokkal többről kell szólnia. Nem lehet, hogy csak ezért születtem a világra, hogy gyereket szüljek, valakinek a felesége legyek, dolgozzam, felneveljem a gyerekeimet, nyugdíjba menjek, aztán meghaljak!

Nőként sokkal színesebbek vagyunk, mint gondolnánk. A női létnek csak a gyötrelmes oldalát láttam, amíg magamban el nem kezdtem felfedezni a sokszínűségem. Egy barátnőm azt mondta, hogy a nők szörnyűek, nem szeret nőkkel dolgozni, mert pletykásak, rosszindulatúak, folyton rivalizálnak és hisztisek. Valóban azok a nők, akik még nem indultak el önnön felfedezésükre, azokban erőteljesebben megnyilvánulhatnak ezek a tulajdonságok. Azonban magam tapasztaltam, hogy azok a nők, akik elkezdenek tudatossá válni, azok a széthúzás helyett az összefogást és az együttműködést választják. 

Az Istennőkkel való kapcsolódás erősíti bennünk a saját női minőségünkkel való kapcsolatot és kiteljesedést. A saját ritmusunkban kezdünk el végre táncolni és a saját életünket élve. Nem kell többé, hogy az anyáink, nagyanyáink nyűgeit cipeljük a hátunkon. És ez az út még mielőtt valaki azt hinné, hogy kizárja a férfit, vagy ellenük hangolja a nőt az téved. Sőt, én itt tanultam meg és ezt is adom tovább, hogy ha én meg tudom élni önmagam és boldog vagyok és kiteljesedett nőként, szeretem magam. Valójában akkor vagyok igazán képes meglátni a férfiben is a jót és közel engedni magamhoz. Szeretni, tisztelni őt és befogadni őt az életemben. És vele együtt egy olyan életet teremteni, ami mindkettőnk számára felemelő. 

A nő valójában lágy, kedves, befogadó és gondoskodó. A család igazi tartó oszlopa a nő, aki összefogja és egyben tartja a családot. Ezt a feladatot azonban csak akkor tudja jól teljesíteni, ha ő maga tisztában van önmagával és rendben van az élete, kiteljesedett nőként. A mai férfiak lassan nyiladoznak. Van aki elindul a fejlődés és változás útján magától. Azonban aki nem, azt nem lehet erőszakkal rávenni, hogy mozduljon. Ezt nekünk nőknek úgy kell elérni, hogy megmutatjuk és a saját példánkkal járunk elől az életünkben. Megmutatjuk, hogy nekünk sikerült, a bennünk elinduló változás és az életünkben, fogja a mellettünk élő férfiakat arra sarkalni, hogy ő is merjen lépni. És lesz aki még így sem fog. Akkor annak nem jött el az idő, lehet, még ez az élet sem lesz neki elég és akkor hagyni kell. 

Lányok, Asszonyok, Nők, most ez az időszak rólunk szól. Mi járunk elől és itt az idő, hogy változz és változtass, ha eddig még nem tetted volna meg. Megismerd még jobban önmagad és kapcsolódj az Istennővel. Mindenkit szeretettel várok az Istennő Leányai képzésen, mely március 1. szombattal indul. Jelentkezz, ha készen állsz! 

http://www.istarkapuja.com/kepzes.html